Informatika az egészségügyben

Az informatika örökzöld téma  a gyógyszertárakban, hiszen a digitális világ kialakulása a szemünk előtt zajlik napjainkban, egyre inkább igaz a mondás, hogy a gyógyszerész informatikus is egyben, az informatikusok pedig egy kicsit gyógyszerészekké is válnak. A komplexitás, a sokoldalúság már minden szakmában egyre nagyobb elvárás, és a patikusok idősödő generációja is kénytelen szembenézni ezzel az új világgal, amelynek nyilvánvalóan előnyei is vannak a hátrányai mellett. A Magyar Gyógyszerész Kamara  „Informatika a gyógyszertárban” című tanulmánya a következő területeken képzeli el a gyógyszertárak informatikai fejlődését:

1. Betegnyilvántartás tovább fejlesztése 

- Személyre szabott szolgáltatások bevezetése

2. Gyógyszerészi gondozás informatikai hátterének biztosítása a patikában 

3. Kommunikációs lehetőségek bővítése

- Orvos (elektronikus vény)  - még egyáltalán nem működik

- Beteg (otthonápolás, officina kiterjesztése)

- OEP (elektronikus elszámolás, TAJ, jogosultság ellenőrzés)

4. Betegtájékoztató információs helyek kialakítása

 -TAJ szám alapú szolgáltatások megjelenése

Az informatikai kapcsolat a gyógyszertárak és az orvosok között még „gyerekcipőben” jár. Telefonos kapcsolat van (általában működik), számítógépes összeköttetés még nincs.

Problémák okai:

1. Orvosi informatikai rendszerek sokszínűsége

2. Orvosi rendszerek jogszabály-követési problémái

3. Egységes gyógyszertörzs hiánya

4. Kézi receptírás (beteghez kihívás során)

5. Hibásan vagy hiányosan kitöltött vény 

A gyógyszertárak és az OEP közötti informatikai kapcsolat már nagyobb múltra tekint vissza, de számos új kapcsolódási pont, fejlesztés várható (pl. 2-3. pont) a jövőben:

On-line kapcsolat: GPRS , ADSL , Kábelmodem, Műhold 

1.TAJ szám, jogosultság ellenőrzés

2. Elektronikus vény

3. Elektronikus elszámolások bevezetése

4. Finanszírozás felgyorsulása várható

Az „Informatikai kihívások és lehetőségek az egészségügyben” című tavalyi MGYK konferencia számos problémát felvetett és sokféle megoldási javaslattal, célkitűzéssel állt elő: 

Az előadók szerint „az OEP-nek állandóan igényei vannak, ezek az igények havi ötletszerűséggel szoktak előjönni. Ilyen például most a TAJ ellenőrzés és jogosultságellenőrzés kialakítása. Ez kétoldalú kommunikációt igényel az OEP és a gyógyszertár között.”

„Az elektronikus vény: hol előkerül, hol kicsit „spájzba” rakják, most megint előkerült.”

„Az online TAJ ellenőrzés bevezetésével kapcsolatos cserelehetőség, amit az OEP felajánl, az online elszámolás lehetősége. Ez a világ legjobb dolga lenne – mondjuk - este elszámolom az OEP felé a napi forgalmamat, a vényeimet, és másnap vagy legkésőbb harmadnap a bankomban ott lenne a pénz.”

Az  előadók szerint „a problémák egyik része azzal kapcsolatos, hogy az OEP-nek nincs egy határozott hosszú távú olyan stratégiája, olyan koncepciója, amely mentén ténylegesen építeni lehetne a jövőt. Havonta változó ötletparádét pedig meglehetősen nehezen kezel mind a Rendszergazdák Szövetsége, mind a Magyar Gyógyszerész Kamara.”

Problémának tartjuk, hogy a gyógyszerészek nem informatikusok, nem adatrögzítő emberek, akiknek az lenne a céljuk, hogy a tára mellett állva pötyögtessenek perceken keresztül adatokat ahelyett, hogy tényleges egészségügyi feladataiknak tennének eleget.”

Gond az is, „hogy a rögzítés egyszerűsítése sem megoldott jelen pillanatban. Nagyon sok hibalehetőséget tartalmaz mindaz, ami 2014 január 1-jétől már új rögzítési követelményként életbe lép.”

Dr. Botz Lajos „Informatikai kihívások és lehetőségek a gyógyszerellátásban” című előadásában beszélt arról, hogy „az egészségügy hihetetlenül sokszereplős, nagy a komplexitása, igen nagy információsűrűség jellemzi. Ennek ellenére hihetetlen alacsonyfokú egységesítettség jellemzi ezt az ellátórendszert, amelyben egymással kommunikál gyógyszertár, kórház, orvos, munkáltató, kormányzat, labor stb., még lehetne felsorolni nyilvánvalóan többet, és e kommunikáció, az adatforgalom 90%-a a mai napig még mindig papíralapú.„

 „A gyógyszertárak teljes cikk törzsállománya közel 16000 cikk; éves szinten 300 millió doboz gyógyszer, termék eladása történik meg a gyógyszertárakban… A 16 ezres cikkállományú termékkör folyamatos karbantartása ma már informatikai eszközök nélkül szinte lehetetlen. Ismert gond az is, hogy egy orvosi rendszerben az említett 16 ezres cikkállomány sok esetben nem olyan mélységben és nem olyan pontossággal jelenik meg, mint egy gyógyszertári rendszerben.”

Dr. Sényi Lajos „Weboldalak a gyógyszerismertetésben című előadásában az internet használat növekvő veszélyeivel, illetve az adatvédelem, adatbiztonság kérdésével foglalkozott.

Dr. Szalay Károly „Informatika a gyógyszertárakban” címmel az informatikai kapcsolatokról tartott előadást: gyógyszerész-orvos, gyógyszertárak-hivatalok vonatkozásában sok a hiányosság, valamint a gyógyszerész gondozásra is felhívta a figyelmet.

Lehetséges fejlődési, fejlesztési irányok a közeljövőben a konferencián megfogalmazottak alapján:

1. Gyógyszerészek nagyobb informatikai felkészültsége, informatikai képzése

2. A kommunikáció, az adatforgalom papíralapúból elektronikussá válása

3. új információs technológiák alkalmazása 

4. Az internetes ellátottság növekedése az egészségügyben

5. hatékonyabb hálózati együttműködés az egészségügyi szereplők között: beteg, orvos, gyógyszerész, OEP között

6. Patikákban önáll információs sarok,  önkiszolgáló informatikai bázis kialakítása

Forrás: Magyar Gyógyszerész Kamara „Informatikai kihívások és lehetőségek az egészségügyben” nevű konferenciája, PharmaOnline, Magyar Gyógyszerész Kamara  „Informatika a gyógyszertárban” című tanulmánya