Adatbiztonság az egészségügyben

A külföldi trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre nagyobb teret hódítanak az  okostelefonok, tabletek és egyéb  mobileszközök, és az egészségügyben, így a gyógyszerkereskedelemben is fokozatosan nélkülözhetetlenné válnak.  A NAPRAKÉSZ GYÓGYSZERÉSZ 2014. februári és márciusi számában kifejtettük, hogy a mobileszközök, illetve a mobileszközökön futó alkalmazások rohamosan terjednek. Mindezekkel párhuzamosan természetesen az adatbiztonságnak is növekednie kellene, de az sajnos - különösen az egészségügyi adatbiztonság - nem tart lépést az elektronikai kütyük és programok fejlődésével, amely lemaradásnak a szakemberek szerint számos oka van: egyrészt a cégek nincsenek megfelelően rákényszerítve arra, hogy a magyar adatvédelmi törvényeket – melyek világviszonylatban szigorúnak tekinthetők – minden körülmények között betartsák. Másrészt a forráshiányt említik, mint nyomós okát annak, hogy „az egészségügy IT  biztonság szempontjából le van maradva más szektorok mögött.” Pittner Ferenc, a GlobeNet vezérigazgatója szerint „Magyarországon jó ötmilliárd forint kellene csak az egészségügyben az elavult géppark cseréjére”
 
A fenti okokkal szorosan összefügg, hogy az egészségügyben a biztonsági rések egyik fő okát az adatvesztések jelentik: az adatokkal dolgozó alkalmazottak körülbelül fele nem tudja megmondani, hogy pontosan hol tárolja a betegek adatait, másik fele pedig nem képes felismerni az adatvesztési eseteket.
 
A komolyabb egészségügyi fejlesztések közül az egyik az e-Health program: az egészségügyi kormányzat először a háziorvosok, majd a gyógyszerészek, végül a kezelőorvosok számára is lehetővé tette, hogy betegeik társadalombiztosítási ellátásait az OEP honlapjáról lekérdezhessék. Az ehhez szükséges  „Szolgáltatási Tér jogszabályi hátterét és a hozzá kapcsolódó informatikai fejlesztéseket a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tavaly év végére elkészítette, be is nyújtották a parlamentnek, ám adatjogi aggályok miatt egyelőre visszavonták.”
 
Sajnos egyelőre működésképtelen a (szintén uniós forrásból fejlesztendő) közhiteles adatbázis is, ha azonban ez működni fog „és minden egy helyen lesz elérhető, akkor valóban komoly hangsúlyt kell arra fektetnie az egészségügyi kormányzatnak, hogy ki, milyen jogosultsággal férhet az adatokhoz. Most nagyjából tudja az átlag-felhasználó, hogy hol tárolnak róla egészségügyi adatot, ha azonban mindez „összeér”, bizonyosan többet kell költeni a biztonságra.
 
Pittner Ferenc szerint terjednek azok az eszközök is, „amelyek az egészségügyi vizsgálatot függetlenítik a helyszíntől” Ezek az eszközök még nem terjedtek el szélesebb körben, de a fejlődés itt is megállíthatatlannak tűnik, s mindez komoly biztonsági kihívást jelent
 
Összegzésképpen kijelenthetjük: „számítani lehet arra, hogy az információbiztonsággal kapcsolatos szabályozások hamarosan az egészségügyi szektorra vonatkozóan is egyre részletesebbé és hangsúlyosabbá válnak. A rendszerek integrációjával és összekötésével párhuzamosan minden intézményre egyre nagyobb felelősség hárul, hogy az adatbiztonsággal komolyan foglalkozzanak”.
 
Forrás: www.medicalonline.hu: Megfelelő-e az adatbiztonság az egészségügyben?,  www.usb-vedelem.com
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább