Hogyan tovább gyógyszerészet

 

Kinek a tulajdona a gyógyszertárakban keletkező adatkincs? Kinek szolgáltassanak adatokat a patikák? Nyomon követhető-e ezen adatok sorsa?

 

Többek között  a fenti kérdésekre keresték a választ a Magyar Gyógyszerészi Kamara által rendezett "Hogyan tovább gyógyszerészet? - gyógyszertári adatbányászat" című miniszimpóziumon, amelyet 2014. október 16-án tartottak az EGIS Gyógyszergyár Tudományos és Technológiai Központjában. 

 

Dr. Sándor Csaba, a Békéshelp KHT. ügyvezető igazgatója szerint „a gyógyszertárak adatainak „bányászata" jelenleg több csatornán keresztül történik. Neki csak az egyikre van közvetlen rálátása a Békéshelp KHT., és az IMS között kötött szerződésnek megfelelően. Az adatokkal kapcsolatban minden joggal az IMS rendelkezik, a gyógyszertárak díjazást kapnak az adatszolgáltatásért, aminek mértéke az EU országok között jó pozíciót jelent. Hangsúlyozta, semmi olyan adatot nem kérnek a patikáktól, amelyek kiszolgáltatása a gyógyszertárak kereskedelmi szerződéseivel ütközne, illetve az úgynevezett szenzitív adatokat sem szolgáltatják ki.” 

 

Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója hangsúlyozta, hogy „a mostani rendszernek három éven belül vége lesz, 2018 januárjától ugyanis az Unió bevezeti azt a rendszert, ami alapján minden gyógyszer nyomon követhető lesz a gyártótól a felhasználóig. Évente 17 milliárd doboz gyógyszer nyomát követik majd – közel 150 ezer kiszolgálóhelyen. Minden gyógyszer el lesz látva egy jellel, a vele kapcsolatos információk pedig bekerülnek az informatikai felhőbe. Magyarul mindent tudni fognak a gyógyszerről ... Megosztotta egy álmát a hallgatósággal: azt tartaná ideálisnak, ha betegekről és a gyógyszerekről is minden információ elérhető lenne a gyógyszertárakban és a patikus bekapcsolódása a farmakovigilancia tevékenységbe a mainál egyszerűbb lenne. Ha például valaki bemegy a patikába, és elmondja a patikusnak, hogy az X gyógyszer fejfájást okozott mellékhatásként, akkor ez az információ pár másodperc alatt bevihető lenne a megfelelő helyre … egy kattintással tehát szinte minden tudható lenne a betegről és a gyógyszerről.”

 

Dr. Szigeti Tamás, a Gyógyszertári Rendszergazda Szövetség elnöke szerint „nem egyértelmű, melyik adatnak ki a tulajdonosa. Felhívta továbbá a figyelmet az adatbányászat veszélyeire: ugyan az adatok kétszeresen is kódolva vannak, de ha már ketten tudják a kódot … Említette továbbá az új pénztárgépeket, amelyeken keresztül a NAV is minden adathoz hozzáfér, valamint az interneten továbbított levelekbe se lehetetlen betekinteni. Aggasztónak tartotta, hogy az információs felhőbe jutott információk további sorsa gyakorlatilag ismeretlen. Úgy látja, elengedhetetlen értelmezni az adatkezelési jogosultságot.”

 

A gyógyszerészek hozzászólásaiból kiderült, hogy az adatbányászat/adattovábbítás  gyakorlati oldala érdekli őket inkább, hogy minél egyszerűbben, de ugyanakkor biztonságosan, átláthatóbban működjön a rendszer. Sok a tájékozatlan gyógyszerész, akik elsősorban nem a gyógyszertárvezetők vagy személyi jogos gyógyszerészek közül kerülnek ki. A patikusok általában nem tudják, hogy mi történik az adatokkal a továbbítás után, kihez kerülnek az adatok és az hogyan használja fel, erre nincs rálátásuk, de néhányan még azt sem tudják, hogy az adatok milyen feltételekkel adhatók ki, miközben egyre több az ilyen irányú megkeresés. Egyesek „azt vetették fel, „hogy gyakorlatilag nincsenek tisztában azzal, hogy számítógépeikre milyen programokat telepítettek fel. Kirívó eset, de előfordult, hogy a gyógyszerpiac egyik szereplője kilátásba helyezte egy kedvezmény elestét, adatszolgáltatás hiányában.” 

 

Dr. Hankó Zoltán összefoglalójában elmondta, „hogy mára kialakult a gyógyszerforgalmazáshoz és a gyógyszertári értékesítéshez kapcsolódó adatok piaca, ennek azonban még korántsem tisztázottak a működési feltételei. Nem átlátható és nem szabályozott a terület, valamint nem látni a garanciális elemeket az adatszolgáltatás és következményei tekintetében. Pontosan ezért fontos teendőnek nevezte a témakör minden területre kiterjedő elemzését és a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezését. A Kamara elnöksége ezért egy ajánlást készít, melynek előkészítésére a jelenlévők a kamara informatikai munkabizottságát kérték fel. Megállapodás született arról is, hogy ennek közzétételéig közleményben figyelmeztetik a kollégákat az elhangzottakra.” Ezt a közleményt az Aktualitások című rovatunkban közöltük.

 

Forrás. www.mgyk.hu