Gyógyszertárellenőrzés 2015

 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2015. január 1-vel megváltoztatta a gyógyszertárak ellenőrzésének  belső  algoritmusát.  Ezt az  elmúlt  időszak  ellenőrzési tapasztalatait  figyelembe  véve  tartja  indokoltnak.  Az OEP  tájékoztatása  szerint,  az elszámolás  leadását  követően  az  elszámolt  gyógyszer  mennyiségének  negatív  irányú korrekciója, a tétel törlése, valamint termékcsere észlelése az OEP területileg illetékes Területi Hivatalának  ellenőrzését  vonhatja  maga  után,  a  későbbiekben  részletezett körülmények fennállásakor.  

 

Tekintettel arra,  hogy  a  gyógyszertári  elszámoló  rendszereknek  több  követelménynek  kell párhuzamosan  megfelelni,  ugyanakkor  az  esetleges  tartozáskezelésnek  egyértelmű jogszabályi háttere  van,  a  Magyar  Gyógyszerészi  Kamara  Országos  Elnöksége  a gyógyszertárak  működésének  elősegítéséért  az  alábbiak  megfontolását  javasolja  a gyógyszertáraknak:

  

1. Az  eljárásrend-javaslat  kidolgozásának  célja  az  OEP  ellenőrzési  szempontjainak  való megfelelés biztosítása.

 

 2.  A 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet az alábbit mondja ki: 

 „4. § (2) Az adott elszámolási időszakban csak a tárgyi elszámolási időszak alatt beváltott és kiszolgált  vények,  illetve  a  forgalmazók  önellenőrzése  során  feltárt  és  az  OEP  által rögzített, valamint  az  OEP  által  végzett  ellenőrzés  során  feltárt  –  korábbi  elszámolási időszakra vonatkozó – elszámolási hiba miatti korrekciós tételek számolhatók el.” 

 

3.  A 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet az alábbi kötelezettséget támasztja a gyógyszertárak felé:  

„5.  § (1)  A  gyógyszertárból  a  gyógyszer,  egyéb  termék  kiszolgáltatója  a  beteg,  az egészségügyi intézmény, az orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket az R.-ben foglalt szabályok  figyelembevételével  a  gyógyszertárban  tartott  és  forgalmazott gyógyszerkészletből, illetve  termékkészletből  (a  továbbiakban  együtt:  készlet)  köteles kiadni. 

 

(2) Ha a gyógyszerész,  szakasszisztens az (1) bekezdés szerint igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket  a  meglévő  készletből  nem  tudja  kiadni,  a  helyettesítés  felajánlását követően,  a beszerzés  lehetséges  legkorábbi  időpontjának  megjelölésével  köteles  a (3) Preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer, ennek hiányában referenciagyógyszer esetén  a  (2)  bekezdés  szerinti beszerzés  időtartama  nem  haladhatja  meg  a  24  órát,  de legkésőbb  a  gyógyszertár  szolgálati rendje  szerinti  következő  nyitvatartási  napra  a beszerzésnek teljesülnie kell.” 

 

4.  Vényköteles  gyógyszer  expediálásakor,  amennyiben  a  vényen  feltüntetett  mennyiség részben  vagy  egyáltalán  nem  áll  a  gyógyszertár  rendelkezésére  akkor  a  beteget tájékoztatni kell a gyógyszertár készletében jelenleg elérhető mennyiségről vagy a beteg számára kedvezőbb térítési díjú elérhető készítményről. Amennyiben a beteg a felajánlott helyettesítést  nem  fogadja el, úgy  a  gyógyszertár  a  gyógyszer  beszerzését  köteles felajánlani. 

  

5.  Ha a vényen rendelt készítmény részben nem áll a gyógyszertár rendelkezésére, a 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet 5.  § (3) bekezdésben rögzítettek figyelembe vételével,  tájékoztatni kell  a  beteget annak  legkorábbi  beszerzési  időpontjáról.  A  gyógyszer  beszerzési időpontjának meghatározásakor  a  gyógyszerész  vegye  figyelembe  az  adott időpontban elérhető gyógyszer-nagykereskedői készlet/kiszállítási információkat. 

  

6.  A vény taxalásakor a ténylegesen kiadott gyógyszermennyiséget kell rögzíteni. A ki nem adott mennyiség a számítógépes elszámoló rendszer TB elszámolásában nem szerepelhet. 

Amennyiben  a  gyógyszer  kiadója  szükségesnek  tartja,  a  ki  nem  adott  mennyiségre előleget kérhet  a  betegtől,  legfeljebb  a  térítési  díj  erejéig.  Erről  a  gyógyszertár  előleg bizonylatot készít,  amely  a  tartozással  érintett  vényhez  egyértelműen  hozzárendelhető módon  tartalmazza az  előlegként  átvett  összeget.  A  halasztott  expediálású  vényeket  a gyógyszertár elkülönítetten tárolja.  A  gyógyszer  megérkezése  után  a  tartozások rákészítendők a bizonylatokra (vény, nyugta…) és a tartozás sorba helyezendők.  

 

7.  A tartozás kiadásakor a vényt „sztornírozni” kell függetlenül attól, hogy a kiadás az adott dekádon belül vagy azon túl történik – figyelembe véve a vények érvényességi idejét.  A dekádon túli  formális  sztornózás  során  a  rendszer  támogatja  a  szükséges  korrekció elkészítését. 

   

8.  Az  ismételt  taxaláskor  a  vényt  a  ténylegesen  a  beteg  részére  kiadott  összmennyiség alapján kell rögzíteni. Az előlegként átvett összeget, valamint a korábban már kifizetett térítési díjat a térítési díjból le kell vonni. A tartozások kiadásakor az expediáló ellenőrzi a készítményt  (név, hatáserősség,  mennyiség  vonatkozásában),  a  bizonylatokról  leveszi  a számokat,  áthúzza,  a mennyiségeket  rögzíti  az  elszámoló  rendszerben,  a  vényt,  majd  a vény hátoldalát a kiadás tényének rögzítéseként szignálja és ráírja a kiadás dátumát. Ezen vényeket elkülönítve javasolt gyűjteni és tárolni. 

                                                      

Az eljárásrend sztornózással kapcsolatos szabályairól (és így a gyógyszertáraknál a sztornózás nagyobb számú előfordulásának valószínűségéről) az OEP a NAV-ot tájékoztatja. 

 

9.  A  vényen  vagy  a  vényhez  kapcsolódóan  dokumentálni  kell  a  tényleges  kiadások időpontjait. 

 

10. A korrekció eredőjének mindenképpen pozitívnak kell lennie, hiszen csak a ténylegesen készleten lévő mennyiség erejéig történhet meg a tétel benyújtása elszámolásra az OEP felé. 

 

11. Az  előlegfizetéssel  kapcsolatban  az  általános  forgalmi  adóról  szóló  2007.  évi  CXXVII. törvény 59. §. (1) bekezdése szerint „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha teljesítést  megelőzően  pénz  vagy  készpénz-helyettesítő  fizetési  eszköz  formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.” A (2) bekezdés szerint „A  jóváírt,  kézhez vett  előleget  úgy  kell  tekinteni,  mint  amely  a  fizetendő  adó  arányos összegét is tartalmazza.” Előleg fizetés esetén egy jövőbeni termékért, a gyógyszertárnak  tehát  egy  áfát  is  tartalmazó előlegbizonylatot  kell  kiállítani,  rögzítve  a  pénztárgépbe, hiszen  pénzeszköz  átvételére  is egyidejűleg  sor  kerül,  akkor  is  ha  a  teljesítés,  vagyis  a gyógyszer  kiadása  nem  történik meg.  A  törvényi  előírás  szerint  az  előleg  után  a gyógyszertárat működtető vállalkozásnak ÁFA fizetési kötelezettsége is keletkezik. 

 

Amikor  a  beteg  visszajön  a  gyógyszerért,  megkapja  a  teljesítésről  szóló  számviteli bizonylatot  (nyugtát  vagy  számlát),  korrigálva  azon  a  fizetendő  összeget  az  előleg átadásakor adott összeggel. Ezzel egy időben megtörténik a tartozás értékesítése, vagyis a termék kikerül a készletből.  

 

kivéve,  ha  a  korrekcióra  az  emberi  alkalmazásra  kerülő  gyógyszerekről  és  egyéb,  a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 17. § (3) bekezdése alapján történő gyógyszervisszahívás miatt került sor.   

 

Budapest, 2014. december 11. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 

rövidített változat

 

Forrás: www.mgyk.hu: Megfontolások a tartozáskezeléshez