A gyógyszertárat működtető betéti társaságokat érintő 2013. évi V. törvény szerinti módosítási kötelezettségről

Fontos határidő közeledik 2015. március 15-ével: a gazdasági társaságok működésének, ill. társasági szerződésének az új Ptk. rendelkezéseivel összhangba kell kerülnie. Dr. Nemere Gyula ügyvéd, az MGYK jogi szakértője az elmúlt 20 évet elemezve kiemelte, hogy az „1994. évi LIV. törvény (gyógyszertári törvény) alapján létesült gyógyszertárak esetében az akkori jogszabály szigorú formakényszert írt elő: amennyiben a közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság működteti, akkor azt kizárólag betéti társaság formájában engedte meg. Emiatt a mai napig jelentős számban maradt betéti társasági formában működő közforgalmú gyógyszertár.”  

 

A gyógyszertári törvény 2006. december 31. után módosult, megszűnt a formakényszer, és ez után a betéti társasági formát már ritkábban választották a gyógyszertárat létesíteni szándékozók. A 2014. március 15. napján hatályba lépett 2013. évi V. törvény (új Ptk.) jelentős változásokat hozott a gazdasági társaságok működésében, így  a gyógyszertárak működésében is:

 

Az ún. Ptké (2013. évi CLXXVII. tv) szabályozza a gazdasági társaságok létesítő okiratának (társasági szerződésének) összhangba hozását az új Ptk-val, vagyis a 2013. évi V. törvénynek megfelelő módosítási kötelezettségeket. A jogszabályi idézeteket egyszerűsítve, elsősorban a betéti, ill. közkereseti társaságokra fókuszálva közöljük:

 

Ptké: 12. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett … gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. 

 

(2) A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit … b) közkereseti társaság és betéti társaság

esetén 2015. március 15-től, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-től kell alkalmaznia.

 

 

(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként (korábban üzletvezető) nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.

 

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a 12. § (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén illetéket és közzétételi díjat kell fizetni.

 

Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása - ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is - a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14-én (az új Ptk. hatályba lépése előtt) alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. /9. § (1)/

 

2015. 03. 15-ig a közkereseti társaságok és a betéti társaságok kötelesek a legfőbb szervük (tagok gyűlése) által döntést hozni, hogy tovább működésüket a Ptk-ban foglaltak szerint folytatják. „Erre elegendő általános jelleggel döntést hozni, amennyiben a társasági szerződésük a korábbi 2006. évi V. törvény rendelkezéseire kifejezetten nem hivatkozik. Amennyiben ilyen rendelkezést a társasági szerződés tartalmaz, akkor a társasági szerződést módosítani kell, és az új Ptk normáihoz igazodó rendelkezést kell a szerződésbe tenni.” 

 

Az MGYK jogi szakértője hangsúlyozza, hogy „az új Ptk. rendelkezései ún. „diszpozitív” szabályok, tehát amennyiben a törvény kifejezetten nem tiltja, illetve hitelezők érdekeit nem sérti, az új Ptk. rendelkezéseitől az eltérés a társasági szerződésben megengedett. Ilyen például, amikor az új Ptk. 3: 156. §-a tilalmazza a kültag képviseleti jogának lehetőségét. Amennyiben ez a korábbi szerződésben megengedett volt és a hitelezők érdekei egyébként nem sérülnek, úgy ezen rendelkezések korrekciója nem válik szükségessé, tehát a kültag továbbra is képviseleti joggal rendelkezhet. Ez egyébként gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok esetében is alkalmazható továbbra is, mivel a 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban: Gyftv.) sem tilalmazza.”

 

Az új Ptk-nak megfelelőségre irányuló cégbírósági eljárás illeték és közzétételi költség megfizetése alól mentesít, azonban ha egyéb módosítások is szükségessé válnak, azok illeték és közzétételi költségtérítés köteles eljárások. Tipikusan ilyen módosítások lehetnek a Gyftv rendelkezéseinek megfelelésre vonatkozó szabályok (különösen a 73. § (1) bekezdésben körülírt személyi jogos gyógyszerész management jogai) beillesztése a társasági szerződésbe.

 

A 2015. március 15-i határidővel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy csak a legvégső esetben bírságol a Cégbíróság, nem automatikusan és legalább 1 hónap türelmi időt ad, ezért nem szabad hitelt adni az olyan bírság-rémhírkeltéseknek, melyek 2012 tavaszán is elterjedtek az akkori kötelező személyi adat bejelentési határidők kapcsán.

 

Forrás: Ptk. magyarázat, Ptké-2013. évi CLXXVII. törvény, Dr. Nemere Gyula ügyvéd,  az MGYK jogi szakértője:   A gyógyszertárat működtető betéti társaságokat érintő 2013. évi V. törvényben előírt új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködtetési kötelezettségről – www.mgyk.hu