A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései 2.

 

Korlátolt felelősségű társaság formájában működő gyógyszertárak esetében a társasági érdekeltség (társasági üzletrész) a társaság többi tagjára szabadon átruházható. Ez esetben is irányadók azonban a Gyógyszertörvény elővásárlási jog gyakorlására, és a gyógyszerészi tulajdonosi hányad megtartására vonatkozó szabályai. Amennyiben a személyi jogra jogosult gyógyszerész a személyi jogát és az őt megillető társasági üzletrészt egy másik társasági tagra kívánja átruházni, az ajánlatot azt megelőzően közölnie kell a Gyógyszertörvényben meghatározott elővásárlásra jogosultakkal. Ha az elővásárlásra jogosultak e jogukkal nem kívánnak élni, a személyi jogot és a társasági üzletrészt a vételi ajánlatot tevő másik társasági tag szerezheti meg, feltéve, hogy személyi jogra jogosult, és tulajdonszerzésével nem csökken a korábbi gyógyszerészi tulajdoni hányad.

 

Más a helyzet akkor, ha a személyi jogos gyógyszerész a személyi jogát és társasági üzletrészét egy társasági üzletrésszel nem rendelkező, kívülálló személyre kívánja átruházni. Ebben az esetben már a Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezései is irányadók, amelyek értelmében a többi tagot, a társaságot vagy a társaság által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg. A tag az ajánlat közlésétől számított 15 napon belül, míg a társaság, illetve a társaság által kijelölt személy 30 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni.

 

A Ptk. alapján elővásárlásra jogosultakat az elővásárlási jog rangsorában megelőzik a Gyógyszertörvény szerinti elővásárlásra jogosultak. Így lényegében az elővásárlási jog rangsora úgy állítható fel, hogy első helyen a társaságban tulajdonjoggal rendelkező gyógyszerész áll; akit a munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló gyógyszerész; bármely más, az országos nyilvántartásban szereplő gyógyszerész; illetve az állam követ; s csak e jogosultak után illeti meg elővásárlási jog a társaság többi tagját, a társaságot, illetve a társaság által kijelölt személyt.

 

Összességében elmondható, hogy az átruházás szabályai meglehetősen szerteágazók, ezért már a tervezés fázisában indokolt szakember (jogász, könyvelő-adótanácsadó) támogató segítségét igénybe venni.

 

 

Az egyéni vállalkozó, illetve az egyéni céget működtető tag halála esetén – az ide vonatkozó 2009. évi CXV. törvény rendelkezései értelmében – annak özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével pedig az örököse jogosult az egyéni vállalkozást tovább folytatni, illetve az egyéni cég tagjává válni. Ettől a szabálytól részben eltérően a gyógyszertári törvény úgy rendelkezik, hogy a személyi jogos gyógyszerész halála esetén az elhunyt házastársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke válik a személyi jog jogosultjává – feltéve, ha megfelel a személyi joggal szemben támasztott feltételeknek.

 

Az egymással konkuráló jogszabályi rendelkezések abban az esetben okozhatnak gyakorlati problémát, ha az egyéni vállalkozóként, illetve egyéni cégként gyógyszertárat működtető személyi jogos gyógyszerész halálát követően nincs olyan hozzátartozó, akit a gyógyszertári törvény a személyi jog folytatására jogosult személyként határozna meg. Ez esetben ugyanis az elhunyt személyi jogos gyógyszerész törvényes, illetve végrendeleti örököse nem jogosult az egyéni vállalkozás, illetve az egyéni cég továbbvitelére. Amennyiben azonban a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa vagy egyenes ági rokona gyógyszerész egyetemi hallgató, vagy gyógyszerészoklevéllel rendelkezik, úgy a gyógyszertár mindaddig felelős vezető alkalmazásával működtethető, amíg a személyi jog megszerzéséhez szükséges feltételek nem teljesülnek. Ennek hiányában a gyógyszertár nem működtethető tovább.

 

 

Gazdasági társaságok esetében – a Ptk. szabályai szerint – nem lenne akadálya annak, hogy a személyi jogos gyógyszerész halálát követően annak törvényes vagy végrendeleti örököse a társaságba tagként belépjen. Ám ez esetben is alkalmazandó a gyógyszertári törvény azon korlátozó rendelkezése, amely a személyi jog folytatására jogosult személyként csupán az elhunyt házastársát, annak egyenes ági rokonát, örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét határozza meg. Abban az esetben tehát, ha a személyi jogra jogosult gyógyszerész törvényes, illetve végrendeleti örököse az előbb meghatározott személyi körön kívül eső személy, úgy ő a személyi jogos gyógyszerész társasági üzletrészét ugyan megörökölhetné, de a személyi jog folytatására nem jogosult. Ennek eredményeképpen a gyógyszertárat működtető társaság a patika vezetésére jogosult (személyi jogos) gyógyszerész nélkül maradna.

 

Ebben az esetben a személyi jog folytatására nem jogosult örökös elszámolhat a gazdasági társasággal, azaz kérheti örökrészének megfizetését. A patika pedig csak abban az esetben működtethető tovább, ha az örökös és a gyógyszertárat működtető társaság legfőbb szerve – a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 45 napon belül – kijelöl egy olyan személyt, aki jogosult a személyi jog folytatására. Ennek hiányában a gyógyszertár működési engedélye – a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90. napot követően – megszűnik.

 

Forrás: Dr. Vass Gellért ügyvéd: A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései 1-2 rész – MOSZ Info