Az ügyeleti rendszerről III

2015. április 16-án kezdődött az egyeztetés az egészségügyi államtitkárság és az MGYK – valamint több más szakmai szervezet – között a patikai ügyeleti rendszer felülvizsgálatáról és lehetséges átalakításáról.
 
Az április 16-i megbeszélésen abban állapodtak meg a résztvevőkkel, hogy olyannyira bonyolult és szenzitív kérdésről van szó, hogy a témában érintett szakmai szervezetekkel – mint a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) – feltétlenül fontos az álláspontok egyeztetése. 
 
Hankó Zoltán az MGYK elnöke szerint „olyan kérdésekben igyekeznek konszenzusra jutni, hogy miként érdemes kijelölni az ügyeletes patikák helyét, hogy a nyitvatartási időn kívüli működtetés a sürgősségi ellátás része legyen-e vagy sem, illetve hol van szükség folyamatos, huszonnégy órás ügyeletre, s hol elég csak késő estig nyitva tartani.”
 
Kotán György, (Atrophin Pharma Kft) az alábbi észrevételeket tette, ill. az alábbi javaslatot terjesztette elő egy gazdaságosabb, fenntartható rendszer létrehozására:
Az ügyelet ellátása napjainkra szinte valamennyi gyógyszertár esetében veszteséges tevékenységgé vált. A helyzet nemcsak pénzügyileg vált tarthatatlanná, hanem jogi szempontból is erősen aggályos. 
 
A jogi szabályozást ma is a Janus-arcúság jellemzi. Miközben az ÁNTSZ kijelöli és „utasítja” a patikákat az ügyelet tartására, a Gyftv. ügyelet vállalása esetén előnyt biztosít a gyógyszertár-alapítási pályázatoknál. Az ügyeletet előíró rendelkezés ráadásul alapjogilag és alkotmányjogilag is erősen aggályos. Az ügyeletre kötelezés jogi alapját a 41/2007. (IX. 19.) számú EüM-rendelet 15.§ 2. bekezdése képezi: „Készenléti és ügyeleti idő teljesítésére valamennyi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertár, és a 23. § (2) bekezdés b.) pont bf.) alpontja szerinti alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertár kötelezhető.” E rendelkezés nem állja ki az alkotmányosság próbáját, mivel alapjogokat és alkotmányos jogokat sért Kotán György álláspontja szerint.
 
Ha közelebbről is megvizsgáljuk a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy az egészségügyért is felelős miniszter feladatait is részletező 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) nem ad felhatalmazást ügyelet, készenlét elrendelésére. 
 
A gyógyszertári ügyelet nem közfeladat, és nem az alapellátás része. Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (93. §) a gyógyszertári ügyeletet nem sorolja sem az alap-, sem a sürgősségi ellátások közé. "Ha az állam fontos közfeladatnak tartja a gyógyszertári ügyelet ellátását, akkor ezt a szolgáltatást (…) finanszíroznia is kell." (Ugyanezen a véleményen van a HGYSZ is, amelyet a májusi számunkban fejtettünk ki részletesen.)
 
A miniszteri rendelet 15.§. (1) bekezdésében leírt hivatkozás is hibás a „folyamatos ellátásra”, hiszen a 47/2004. (V. 11.) számú ESzCsM-rendelet is részletezi a folyamatos ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók feladatait, amelyek között nem szerepel a normál nyitvatartási időn túli ügyelet biztosítása
 
Ezt a Gyftv. 3. §. is megerősíti, amely definiálja a „folyamatos ellátás” fogalmát. Eszerint a folyamatos ellátás „a forgalmazóval szerződött gyógyszer-nagykereskedők megrendeléseinek szokásos üzletmenet szerinti kielégítése”. S minthogy a Gyftv 53. §. a működtetőre bízza a szolgálati rend megállapítását, nyilvánvalóvá válik, hogy a gyógyszertári ügyeletnek a 41/2007. (IX. 19.) számú EüM-rendelet 15.§ 2. bekezdése alapján történő előírása jogtechnikailag is aggályos.
 
Mindezek alapján joggal kérhető az ÁNTSZ-től a gyógyszertári ügyelet mai kijelölési gyakorlatának megszüntetése Kotán György álláspontja szerint.
 
Az ügyelettel kapcsolatos anomáliák rendezésére eddig valószínűleg a politika félelmei miatt nem került sor. 
 
A politika félelmei:
 
1. Megszűnnek a patikai ügyeletek, amely lakossági panaszokat vált ki.
2. Drága a finanszírozás – egyre több pénzt visz el.
3. Ellenőrizhetetlenné válhat a rendszer – nem lesz eszköz a szabályozáshoz.
 
Válaszok:
 
1. A polgári szerződés kötelezte patikák változatlanul tovább ügyelnek.
2. Az önként ügyelő gyógyszertárak gazdasági érdekből ügyelnek
3. A megosztott ügyeletbe bevont patikák privatizációs szerződése is tartalmaz ügyeleti kötelmet.
 
Az ügyeleti rendszer újraszabályozása kapcsán több feltételnek is meg kell felelni. 
 
A javasolt új ügyeleti modell feltételrendszere: 
 
- Számítástechnikai feltétel (ügyeleti forgalom árrés-adatainak gyűjtése)
- Pénzügyi feltétel (OEP-előleg, havi automatikus, utólagos elszámolással)
- Munkajogi feltétel (a szükséges szakszemélyzeti minimum és bér    megállapítása)
- Jövedelmezőségi feltétel (bér, bérpótlék, járulékok, készletfinanszírozás, egyéb költségek, elvárható nyereség biztosítása);
 
Kotán György javaslata szerint az új patikai ügyeleti ellátás területi és népességi alapon épülne fel. E tevékenység finanszírozása nem direkt módon történne, hiszen az ügyeleti ellátás a gyógyszertárak számára bevételt is biztosít. Ezért létre kellene hozni egy egységes, évente felülvizsgálandó standardot, ami szakmai alapon állapítaná meg az ügyelet szakemberszükségletét, az ehhez tartozó bérköltséget és egyéb költségeket, valamint az elvárható tisztességes hasznot. 
 
Van egy riasztó jel. A Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram teljes kudarca is rávilágít arra, hogy a fiatal gyógyszerészek a mai jövedelmezőségi és szabályozási viszonyok mellett nem érzik vonzónak a magángyógyszerészi pályát. Ez a magyar gyógyszerészet jövőjét tekintve katasztrofális következményekkel járhat. Lépni kell tehát, mert egy új korszak kezdődik, amelyben visszatérhet az állami tulajdonlás … (Az állami tulajdonlás, mint lehetséges trójai faló veszélyeit a 2013. augusztusi és a 2015. márciusi számunkban elemeztük.) A betegek érdeke, hogy felkészült, kipihent, szakmailag magasan képzett gyógyszerészek segítsék a gyógyulásukat. 
 
Forrás: MOSZ Info – Kotán György ( Atrophin Pharma Kft), Magyar Hírlap, www.mgyk.hu
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább