Aktualitások

1. Gazdasági Versenyhivatali vizsgálatok
 
A Gazdasági Versenyhivatal az idei első fél évben 61 eljárást indított, amelyek közel fele a versenyhatóság fogyasztóvédelmi tevékenységével függ össze, 21 ügy az egyes tranzakciók engedélyezésének körülményeit vizsgálta, 7 esetben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés versenytörvényi rendelkezéseinek feltételezett megsértése miatt, míg 4 esetben versenykorlátozás gyanúja miatt indult eljárás– közölte a GVH az MTI-vel. A GVH fogyasztóvédelmi tevékenységének meghatározó részét az egészséghez, a szépséghez és az orvosláshoz kapcsolódó eljárások tették ki. A hatóság az első fél évben is több étrendkiegészítő, gyógyszer, illetve gyógyhatású termék, valamint gyógyászati segédeszköz reklámozásával összefüggő megtévesztés miatt állapított meg jogsértést, és szabott ki több mint 100 millió forint bírságot.
 
2. Az ÁNTSZ szerint nincs közvetlen járványveszély
 
Nincs komoly járványveszély Magyarországon a menekültek miatt, azonban ilyen helyzetekben felértékelődik a személyes higiénia fontossága.
Paller Judit országos tiszti főorvos közölte: a magyar lakosság nincs közvetlen veszélyben, ugyanakkor járványügyi kockázatot jelent a százezres nagyságrendű, más kultúrából, más higiénés környezetből származó ember. Kiemelte, hogy a magyar lakosság védett a járványos megbetegedésekkel - például gyermekbénulás, szamárköhögés, kanyaró - szemben, köszönhetően a magyarországi jó átoltottsági aránynak. A menedékstátusért folyamodók mindegyike elrendelt szűrővizsgálaton esik át, ezek jellemzően hepatitis B, hepatitis C, HIV-vírus és szifilisz kiszűrésére alkalmas vizsgálatok, illetve megvizsgálják őket rühesség és tetvesség miatt is - tette hozzá Paller Judit. 
 
Az országos tiszti főorvos úgy vélte, megfontolásra érdemes az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) azon előterjesztése, hogy a szűrővizsgálatok idejére a menedékkérőket egy helyen tartsák, ahonnan nem tudnak elmenni. 
 
Megjegyezzük, hogy a menekültek száma jelentősen növekedhet az elkövetkező hónapokban/években, ugyanis Törökországban 2-3 millió menekült táborozik embertelen körülmények között, akik Görögországon vagy Románián keresztül egyenesen Magyarország felé vehetik az irányt (elsősorban átutazás céljából),  ehhez képest az EU-ban tartózkodó migráns tömeg még mindig csak elenyésző kisebbség. Továbbá jelentős migráns tömegek vannak Libanonban és Jordániában is. A háború sújtotta területek száma tovább növekszik a Közel-Keleten, illetőleg a vallási konfliktusok, etnikai villongások által üldözést elszenvedett népcsoportok száma is folyamatosan emelkedik. Egyes szakértők szerint az Iszlám Állam továbbra is felemelkedőben van (ennek oka, hogy számos helyen a helyi szunnita lakosság támogatja és sajnos az ISIS finanszírozása is megoldott). Az ISIS esetleges legyőzése esetén pedig nagy valószínűséggel egy másik „szörnyeteg” áll majd a helyére. Tehát ezen tényezők továbbra is negatívan befolyásolhatják az EU-ba irányuló migrációt.
 
3. Hibázott a jogalkotó - elbocsátások jöhetnek Magyarországon?
 
Ellátási gondok mellett elbocsátásokhoz is vezethet az új jogszabály, amely szerint társadalombiztosítási (tb) támogatással csak olyan gyógyászati segédeszköz (gyse) forgalmazható, melyet a forgalmazó az eszköz forgalomba hozójától szerzett be – tájékoztat a Napi.hu. Az egészségügyi salátatörvény részeként 2015. június 9-én elfogadott rendelkezés kizárja a gyógyászati segédeszköz ellátási láncból azokat a viszonteladókat (nagykereskedőket), amelyek a forgalomba hozóktól vásárolják, és a forgalmazóknak adják tovább a segédeszközöket. Ilyenek különösen a gyógyszertárak részére elsősorban kötszereket és inkontinencia termékeket szállító gyógyszer-nagykereskedelmi cégek, de a magyar piacon van néhány kifejezetten gyógyászati segédeszköz nagykereskedelemre szakosodott vállalkozás is, amelyek elsősorban a vidéki, kisebb forgalmazókat látják el eszközökkel.
 
A nagykereskedők kizárásánál a jogszabályalkotó nem vette figyelembe, hogy bár a gyógyszertárak elméletben nem csak gyógyszer-nagykereskedőtől, hanem közvetlenül az importőrtől is vásárolhatnak, logisztikai infrastruktúra hiányában, a járulékos plusz költségek miatt túllépnének a tb támogatott áron, vagyis jellemzően mégis csak a nagykereken keresztül szerzik be a gyógyászati segédeszközöket. A vidéki kis gyse boltok nem is tudnak szerződni közvetlenül a forgalomba hozóval, és amúgy sem rendelkeznek raktározási, logisztikai, szállítási kapacitásokkal, mellesleg egyre kevesebb is van belőlük.
 
A patikák és a kisboltok mellett a gyógyászati segédeszközöket gyártó magyar kkv-k is pórul jártak az új jogszabállyal. A nagykereskedők ugyanis emiatt már nem kötnek szerződést a gyártókkal a lekötött kontingensre, hiszen az új szabályozás következtében ők kimaradnak majd a folyamatból. A kis magyar gyártó cégeknek nincs logisztikai bázisa, azért szerződnek a nagykereskedővel, aki megfelelő infrastruktúra birtokában naponta kétszer is szállít a gyógyszertárakba, kis vidéki gyse boltokba. 
 
4. A HGYSZ a patikák marketingtevékenységének könnyítéséért
 
A patikák marketingtevékenységének könnyítését javasolja a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). A szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jelenlegi szabályok hátrányosan érintik mind a vásárlókat, mind a gyógyszertárakat, mert a fogyasztók nem juthatnak hozzá olyan kedvezményekhez, amelyek más üzletekben elérhetők. Emiatt a gyógyszertárak forgalma csökken, ami rontja működési feltételeiket. 
 
A HGYSZ javasolja, hogy a gyógyszertár népszerűsítésére vásárlástól függetlenül ajándékozhatók legyenek kis értékű, gyógyszertárban forgalmazható és nem forgalmazható termékek is, mert így fogyasztásra ösztönzés nélkül lehetne népszerűsíteni a patikákat. 
 
A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és tápszerek esetében a szövetség azt ajánlja, hogy - a jelenlegi szigorú szabályozás fenntartása mellett - ennél a termékcsoportnál engedélyezzék az egészségügyi felvilágosító, tájékoztató, egészséges életmóddal, prevencióval, betegségek kezelésével kapcsolatos, gyógyszerészi gondozást támogató kiadványok ajándékozását. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök, tápszerek és egyéb termékek esetében - a HGYSZ javaslata szerint - a gyógyszertárak ugyanolyan marketingeszközöket alkalmazhatnának, mint bármely más üzlet.
 
A HGYSZ szorgalmazza azt is, hogy a gyógyszertárakat csak az általuk szervezett és végzett jogsértő marketingtevékenység miatt lehessen büntetni, vagyis a patikát működtető gazdasági társaságokat ne bírságolják olyan kedvezményadás vagy ajándékozás miatt, amelyet tőlük független gazdasági társaság a gyógyszertár beleegyezése és tudta nélkül nyújt.
 
5. Másfél év múlva indulhat az elektronikus egészségügyi rendszer 
 
Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba.
 
A rendszer lényege, hogy a betegek orvosi dokumentumai (leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések, stb.), ha a páciens ehhez hozzájárul, akkor bárhol, bármikor elérhetők a kezelőorvosok számára, és mindenki lekérdezheti saját betegdokumentációit az ügyfélkapun keresztül. A rendszer sarkalatos kérdése az adatvédelem: a beteg megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. 
 
Fontos eleme lesz a rendszernek az úgynevezett e-recept, amely felválthatja a papír alapú vényeket, amelyeket azonban az új rendszerben is megtartanak - tette hozzá. 
 
6. A 3D nyomtatás és a gyógyszergyártás 
 
Korábbi számunkban már beszámoltunk a 3D nyomtató térhódításáról az orvostudomány, az ipar és az oktatás területén.  A 3D nyomtatásra alkalmas eszközök manapság már a háztartásokban is kezdenek elterjedni – olvasható a HGYSZ honlapján. 
 
Természetesen a fejlődésből a gyógyszergyártás sem maradhatott ki: idén augusztus elején jelent meg a hír, mely szerint az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a világon elsőként engedélyt adott egy olyan gyógyszer forgalmazására, melyet 3D nyomtatási technológiával állítottak elő. A levetiracetam hatóanyagot tartalmazó, epilepszia kezelésére szolgáló tabletta legnagyobb előnye, hogy a szervezetben rendkívül gyorsan szétesik, így nagymértékben lecsökken a felszívódáshoz szükséges idő. 
 
Az teljesen egyértelmű, hogy az új technológiával előállított gyógyszer nem marad egyedülálló a piacon, és számos készítmény követi majd az elkövetkezendő években. A fejlődés következtében a nyomtatók ára csökkenni, az elterjedtségük pedig növekedni fog, ez pedig lehetővé teszi majd, hogy a gyógyszergyártást közelebb vigyük a betegekhez is. A jövőben az ipari alkalmazás mellett akár a gyógyszertárakban is megjelenhetnek ezek az eszközök.  Az ipari gyógyszergyártás tömegtermékek előállítására rendezkedett be, viszont az új technológiával személyre szabott gyógyszerek készítésére lenne lehetőség, akár a gyógyszertárakban is. 
 
A személyre szabott terápia nagy segítséget jelenthetne a ritka betegséggel élő embereknek is. 3D nyomtatással ez a probléma egyszerűen megoldható. A gyógyszeranyagok beszerzése sokkal könnyebb feladat, mint a kész gyógyszerek engedélyeztetése. A hiányzó alapanyag beszerezését követően, a gyártás már a gyógyszertárban történhetne meg. A távoli  jövőben pedig a gyógyszereket egy egyszerű háziasszony is kinyomtathatja a saját otthonában. 
 
Persze, mint mindennek, a 3D nyomtatásnak is vannak hátrányai. Az egyik az, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ezeket az eszközöket nem rendeltetésszerűen használják, és gyógyszerek helyett kábítószereket gyártanak velük. 
 
7. Új blog, új banki szerződés, új marketingkoncepció
 
Az elnökség soros üléséről számol be honlapján a Magyar Gyógyszerészi Kamara:
Az összefoglaló kiemeli, hogy a kamara a gyógyászati segédeszközöket forgalmazókkal egyeztetve, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével közösen kért állásfoglalást az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos legutóbbi módosításáról. Ígéretet kaptak, hogy az értelmezési problémákat okozó jogszabályi rendelkezés pontosítására a 2016-os hatályba lépését megelőzően sor kerülhet. A kamara a gyógyászati segédeszközöket forgalmazókkal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel szeptember első felében közös egyeztetést kezdeményez a konszenzusos korrekciós javaslatra.
 
Az elnökség  egyhangú határozattal döntött arról, hogy az MGYK vegyen részt az Ágazati Kollektív Szerződést előkészítő tárgyalásokon.
 
Az OTP-vel idén szeptemberben írják alá az együttműködési megállapodást a gyógyszertáraknak kedvezményes számlavezetésről és egyéb banki szolgáltatásokról.
 
Az elnökség létrehozott egy alkalmi bizottságot, melynek feladata a jelenlegi marketingszabályozás, a marketinggel kapcsolatos kamarai dokumentumok (pl. etikai kódex, 2013-as elnökségi ajánlás) és egyéb kezdeményezések áttekintése, majd a képviselendő kamarai álláspontra javaslat tétele a soron következő ülésre – olvasható az mgyk.hu-n.
 
8. Fénnyel aktiválható gyógyszereket fejlesztenek
 
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ) pályázatán közel 260 millió forintos támogatást nyert el Málnási Csizmadia András kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A hároméves futamidejű, „Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban" projekt 2015. augusztus 1-jén indult. A kutatási program több mint 600 millió forintból valósul meg, konzorciumvezetője a Printnet Kft., az ELTE-s kutatókkal közösen dolgoznak a Semmelweis Egyetem tudósai is. 
 
Az optofarmakológia a gyógyszerkutatás új irányzata, amelynek segítségével a biológiailag aktív molekulák hatása célzott megvilágítással sejtszinten vagy akár sejt alatti szinten lokalizálható, ami jelentősen csökkenti a molekulák nemkívánatos mellékhatásait. A kutatócsoportok az elmúlt években két olyan felfedezést tettek, amely alapvetően tágítja az új irányzat lehetőségeit.
 
A konzorcium résztvevői az új optofarmakológiai módszereket felhasználva olyan tudományos kérdésekre keresik a választ, amelyek vizsgálatára eddig nem volt mód: a kutatók a szívizomsejtekben, immunsejtekben és rákos sejtvonalakon a sejten belüli lokalizációval összefüggő témákkal foglalkoznak. A hazai tudósok célja, hogy a molekuláris tetoválásban rejlő lehetőségeket bemutatva kutatási eredményeik közzétételével elősegítsék a molekuláris tetoválás alkalmazásának elterjedését a gyógyszerkutatásban.
 
Forrás: NAPI Gazdaság, www.magangyogyszereszek.hu, www.napi.hu, www.hgysz.hu, MTI, www.mgyk.hu, www.weborvos.hu