2016. évi adóváltozások

Az alábbiakban azon legfontosabb adóváltozások olvashatók – terjedelmi korlátok miatt csak figyelem felhívásként,  a  teljesség  igénye  nélkül  –,  amelyek  a  gyógyszertárakat  működtető vállalkozásokat leginkább érintik. Az alábbi összefoglaló az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályait terjedelmi okok miatt már nem tartalmazza.
 
Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény) 
Támogatások 
 
-  A  látvány  csapatsport  támogatására  (labdarúgás,  kézilabda,  kosárlabda,  vízilabda, jégkorong) továbbra is adókedvezmény vehető igénybe, az adóévi fizetendő adó 70%-áig. 2015.  január  1-től  lehetővé  vált,  hogy  az  ilyen  célú  támogatásokra  már  év  közben,  a társasági adóelőlegek terhére is sor kerüljön. 
 
 -  Adózó  által  adott  egyéb  támogatások  utáni  kedvezmény.  Csökkenti  az  adózás  előtti eredményt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 
 
  • 20%-a – tartós adományozási szerződés keretében, 
  • 40%-a – közhasznú szervezet támogatása esetén, 
  • 50%-a  
-  a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, 
 
- a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén. 
 
A  csökkentés  feltétele,  hogy  az  adózó  rendelkezzen  a  kedvezményezett  által  kiállított igazolással. 
 
Elvárt adó
 
 Az elvárt adó alapja 2014-ig az összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével  volt. 2015. január 1-től az adóalapot nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke. Az elvárt adó az összes bevétel 2%-ának a 10%-a. Amennyiben az adózó adott évi társasági adó alapja kevesebb, mint az elvárt adó alapja, két lehetőség van:  
 
-  az elvárt adó megfizetése, vagy  
 
-  az adó meg nem fizetése és nyilatkozat a NAV felé, számolva a revízió lehetőségével. 
 
Veszteség leírás
 
Újra visszatér az 5 adóévi leírási korlát. Amennyiben a társasági  adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben – döntése szerinti megoszlásban  – csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. 
 
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
 
 -  2016.  január  1-től  az  időszakos  elszámolású  ügyletek  teljesítése  és  így  az  áfa  fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja változik. Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás  során  időszakonkénti  elszámolásban  vagy  fizetésben  állapodnak  meg, vagy  a  termékértékesítés,  szolgáltatásnyújtás  ellenértékét  meghatározott  időszakra határozzák  meg,  az  adófizetési  kötelezettség  főszabály  szerint  az  elszámolással  vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napján keletkezik. A főszabálytól eltérően az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja   a  számla,  illetve  a  nyugta  kiállításának  időpontja,  ha  a  számla  vagy  a  nyugta kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási időszak végét, de   legkésőbb az érintett elszámolási időszak végétől számított 60. nap. 
 
 -  2015.  június  25-től  az  oktatási  intézmények  részére  történő eszközátadás  nem  minősül ellenérték  fejében  teljesített  termékértékesítésnek,  ezért  áfa-mentes,  amennyiben  az  alapfeladatok ellátását szolgálja és a törvényben meghatározott – elsősorban adminisztratív – feltételek teljesülnek. 
 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
 
 -  Az adó mértéke 2016. január 1-től 16%-ról 15%-ra csökken.     
 
-  A  15%-os  adó  mértéket  kell  alkalmazni  az  összevont  adóalapra  is,  továbbá  valamennyi külön adózó jövedelemre is. 
 
Kedvezmények
 
 -  A  családi  kedvezmény  továbbra  is  megmarad.  E  kedvezmény  egyszeres,  de  azt  a házastársak együtt, vagy külön-külön is igénybe vehetik. Egy és három vagy több eltartott esetén változatlan az adókedvezmény, viszont 2016. január 1-től négy év alatt kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, 2016-ban 12.500 Ft/hóra, a 2015. évi 10.000 Ft/hóval szemben. 
 
 A  családi  kedvezmény  érvényesítése  automatikusan  történik.  Amennyiben  a  felmerült SZJA nem ad lehetőséget a teljes családi kedvezmény igénybevételére, abban az esetben belép a járulékkedvezmény.  
 
 Az igénybe vehető kedvezmény (az SZJA-ból és a járulékból) maximális összege az SZJA törvény szerinti családi kedvezmény. Ha valaki nem tudja igénybe venni még így sem a kedvezményt, akkor az kiterjedhet a házastársra, élettársra is. 
 
 A családi kedvezmény igénybevételéhez nyilatkozat szükséges.  
 
-  2015. január 1-től minden olyan házaspár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti a házasságkötés után 24 hónapig 31.250 Ft-tal csökkentheti az adóalapot. Ez 2016. január 1-től változik, havi 33.335 Ft-ra, azért, hogy az adókedvezmény az SZJA kulcs változása után is  5.000  Ft/hó  maradjon.  Két  éven  belül  utolsó  az  a  hónap,  amikor  esetleg  gyermek születése  esetén,  belép  a  családi  kedvezmény.  Nem  jár  a  kedvezmény,  ha  a  házasok  24 hónapon belül elválnak.  
 
-  2016.  július  1-től  az  adóhatóság  hivatalból  megkéri  azon  25  év  alatti  állampolgárok adóazonosító  jelét,  akik  még  nem  rendelkeznek  ilyennel.  Erre  a  2016-ra  beadott jövedelemadó bevallásban lesz szükség először. 
 
Természetbeni juttatások
 
A természetbeni juttatások fogalma nem, csak a fizetendő járulékok változnak. Két fő csoport (1) a béren kívüli juttatások, (2) egyes meghatározott juttatások. 
 
- Béren  kívüli  juttatások.  A  béren  kívüli  juttatás  utáni  közteher:  a  juttatás  értékének  1,19 szerese  után  15%  SZJA-t  és  14%  egészségügyi  hozzájárulást  kell  fizetni.  (2015-ben  az SZJA  16%  volt.)  Így  a  béren  kívüli  juttatások  teljes  közterhe  35,7%-ról  34,51  %-ra változik. A keretösszeg változatlanul 450.000 Ft, mely akár teljes egészében adható Szép kártya  formájában.  Viszont,  ha  egyéb  juttatás  is  van  a  Szép  kártyán  kívül,  és  az  eléri  a 200.000 Ft-ot, akkor Szép kártyán legfeljebb 250.000 Ft adható. Ide tartoznak: 
 
  • 8.000 Ft/hó értékben adható Erzsébet utalvány, 
  • az  önkéntes  kölcsönös  egészségpénztárba  fizetett  havi  hozzájárulás  a  havi minimálbér 30%-áig, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg a havi minimálbér 50%-áig, 
  • helyi utazási bérlet, 
  • az iskolarendszerű képzés költsége átvállalása a minimálbér két és félszereséig, 
  • iskolakezdési  támogatás  éves  korlátja  a  minimálbér  30%-át  meg  nem  haladó mértékben (csak utalvány formájában adható). 
  • SZÉP kártya keretében adható juttatás (a 2015. évivel megegyezően): 
- szálláshely szolgáltatás igénybevételére, éves kerete 225.000 Ft, 
 
- vendéglátás-szolgáltatás  igénybevételére  (meleg étkeztetésre),  éves  kerete 
150.000 Ft, 
 
- a  szabadidő  eltöltését,  egészségmegőrzést  szolgáló  szolgáltatásra,  éves  kerete 75.000 Ft. 
 
-  Egyes  meghatározott  juttatások.  A  közteher:  a  juttatás  értékének  1,19  szerese  után  15% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetni. Ezzel a teljes közteher a 2015. évi 51,17%-ról 49,98%-ra csökken. A törvényben külön meg nem határozott juttatások tartoznak ide, ha a juttatást minden  dolgozónak  egyaránt  nyújtják  és  minden  dolgozó  által  megismerhető  szabályzat alapján  meghatározott  személyi  kör  részesülhet  a  juttatásban  (ez  nem  kapcsolódhat  a munka mennyiségéhez és az elvégzett munka minőségéhez!). Ilyen: 
 
  • az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része, 
  • hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás, 
  • cégtelefon magáncélú használata, 
  • csekély értékű ajándék, legfeljebb évi 3 alkalommal, 
  • üzleti ajándéknak nem minősülő üzletpolitikai céllal adott juttatás, pl. logózott táska, 
  • a béren kívüli juttatások közül a Szép kártyán adott juttatás 200.000 Ft-ot meghaladó része, 
  • a béren kívüli juttatások 450.000 Ft-ot meghaladó része. 
Az adóterhekről továbbra is havonta kell bevallást készíteni és befizetni azokat. A kifizetőnek a béren kívüli juttatásokról és az egyes meghatározott juttatásokról naprakész nyilvántartást kell vezetni. 2015. január 1. óta az értékhatárt meghaladó rész utáni többlet EHO-t adott hónapra kell bevallani. 
 
Ha  a  foglalkoztatás  nem  áll  fenn  egész  évben,  az  éves  keretösszeget  és  az  éves  rekreációs keretösszeget a foglalkoztatás napjával arányos összegben kell megállapítani. 
 
A munkaviszony megszűnésekor összegezni kell a juttatást és kerettúllépés esetén a jogviszony megszűnésekor kell bevallani a többlet egészségügyi hozzájárulást (a munkavállaló halálakor ilyen kötelezettség nincs). 
 
Adómentes jogcímek 
 
-  Adómentesen  adható  összeghatártól  függetlenül  sporteseményekre  belépőjegy,  bérlet, akkor, ha ez a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szól.  
 
-  Továbbra  is  megmarad  az  adómentesen,  maximum  50.000  Ft/fő  értékben  kulturális szolgáltatás  igénybevételére  adható  juttatás.  A  megkötés  az,  hogy  ez  csak  „élő programokra” szóló belépőkre vonatkozik (mozira nem). 
 
-  Vissza  nem  térítendő  munkáltatói  lakáscélú  támogatás  (lakás  vásárlásához,  építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló  hitelintézettől  felvett  hitel  törlesztéséhez,  visszafizetéséhez,  a  korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása  esetén)  a  teljes  vételár,  illetve  építési  költség  30  százalékának  erejéig,  de  a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot. 
 
Egyéb, SZJA-hoz kapcsolódó információk
 
- Cégautóadó. Az  üzemanyag-fogyasztás mértéke indokoltságának alátámasztására fel kell írni év elején és év végén a km-óra állást.
 
-  Kiküldetés.  A  vállalkozás  érdekében  felmerülő  saját  gépkocsi  használat  kiküldetési rendelvény  alapján  történhet.  Igazolni  kell,  hogy  saját  vagy  hozzátartozó  tulajdona  a gépkocsi,  kötelező  biztosítás  is  szükséges.  Amennyiben  az  elszámolás  a  rendeletnek megfelelően  történik  (9  Ft/km  +  üzemanyagnorma),  nem  számít  a  magánszemélynél bevételnek.  2015.  január  1-től  ennek  nyilvántartása  már  elektronikus  úton  is  történhet. 
Vigyázni  kell  arra,  hogy  a  kiküldetési  rendelvényen  szereplő  dátum  előzze  meg  a kiküldetés idejét! 
 
-  Étteremben történő kártyás fizetés  esetén –  amennyiben bizonyított, hogy  a fogyasztás a vállalkozás  érdekében  felmerülő  reprezentációs  költség  –  a  kifizetés  alátámasztására elegendő a kapott nyugta, de az feltétlenül szükséges a költségként való elszámoláshoz. 
 
Forrás: www.mgyk.hu - Bagi Edina  könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő: 2016. évi adóváltozások, Budapest, 2016. január 5.
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább