Mivel jár az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése? – 3. rész

A hazai piaci szereplők egy már kidolgozott, már országokban is alkalmazott szisztémát (blueprint rendszer) is átvehetnek, de saját megoldást is kidolgozhatnak az egyedi gyógyszer-azonosítás megvalósítására. A nemzetközi informatikai (IT) szolgáltatók már javában keresik a kapcsolatot a magyar patikai rendszergazdákkal, sőt vannak, akik már élesben tesztelik a feladat ellátására alkalmas gyógyszertári szoftvert. 

 

Minthogy az egyedi gyógyszer-azonosítás rendszerének alapja az egyes készítményekre vonatkozó információk elektronikus formában történő tárolása, illetve az illetékesek (többek között az expediálók) számára az ahhoz való hozzáférés biztosítása, nem túlzás azt állítani, hogy a projekt központi szereplői azok az informatikai szolgáltatók lesznek, akik folyamatos és megbízható módon ezt lehetővé teszik. 

 

 

• A gyártók véletlenszerű, egyedi azonosítószámokat generálnak a jogszabály hatálya alá tartozó készítményeik minden egyes kiszerelési egységéhez, amelyeket egy – a QR-kódnál fejlettebb, azzal nem azonos – kétdimenziós data mátrix kód részeként rányomtatnak a gyógyszeresdobozokra. 

 

• Ezeket az elektronikus adatokat a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultjai töltik fel az európai adatbázisba, amelynek szervere ezeket azonnal továbbítja annak az országnak az elektronikus adattárházába, ahol az adott készítmények forgalomba kerülnek. 

 

• A gyógyszertárak és a nemzeti adattárház között nemzetközi tapasztalattal rendelkező informatikai szolgáltató cégek teremtik meg az összeköttetést. 

 

• A patikai rendszergazdák által fejlesztett szoftver pedig az expediálás során teszi lehetővé a gyógyszer eredetiségének ellenőrzését és a rendszerből történő kijelentését. 

 

Jelenleg – gyártói és informatikai szolgáltatói részről is – azoknak a technológiáknak a kifejlesztése zajlik, amelyek révén a fenti lépések megvalósíthatók. 

 

Mint tudjuk, magát a struktúrát, azon belül pedig az európai informatikai adattárházat is a gyógyszerpiaci szereplők európai szervezetei által létrehozott EMVO (European Medicines Verification Organization, Európai Gyógyszer-ellenőrző Szervezet) működteti és felügyeli. Az EMVO alapítói által kimunkált, úgynevezett blueprint rendszer választásával a nemzeti szervezeteknek (NMVO-knak, (National Medicines Verification Organization) lehetőségük van arra, hogy bizonyos feladatokat átadjanak ennek az európai szervezetnek, cserébe adminisztratív és technikai támogatást kaphatnak az EMVO-tól. 

 

„A blueprint rendszer választása azonban nemcsak könnyebbséget jelent, hanem számos kötelezettséggel is jár – mutat rá a szerződés egy fontos pontjára dr. Illés Zsuzsanna, a Generikus Gyógyszergyártók és Gyógyszerforgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének (GE) igazgatója. – Az adott piac szereplőinek többek között meghatározott IT-szolgáltatók közül kell kiválasztaniuk azt a céget, amely felelős lesz a nemzeti szintű IT-feladatok ellátásáért.” 

 

„Amennyiben egy adott ország érdekeltjei nem élnek ezzel a lehetőséggel, vagyis nem a blueprint rendszert választják, mindent saját maguknak kell felépíteniük, azaz ebben az esetben másik IT-szolgáltatót is választhatnak – említ egy másik alternatívát a Generikus Egyesület igazgatója. – Az EMVO-nak azonban minden egyes alrendszert el kell fogadnia, ezzel biztosítva az európai rendszer és a nemzeti rendszerek kompatibilitását, a struktúra egészének folyamatos működését és legmagasabb fokú biztonságát.” 

 

Vagyis a blueprint átvétele esetén a nemzeti adattárházat az EMVO egyik „beszállítója” fogja működtetni, a már kidolgozott és kipróbált szisztéma elutasítása esetén viszont lehetőség nyílik másik – akár hazai – informatikai céget megbízni ezzel a feladattal. Ez utóbbi esetben azonban sokkal több feladat, teher, felelősség és költség hárul a magyarországi gyógyszerellátási lánc valamennyi szereplőjére. 

 

Mint az a hazai piaci szereplők legutóbbi, múlt év november 16-i összejövetelén kiderült, a blueprint szisztéma magyarországi működtetésére három cég, a már említett Aegate, az ugyancsak angol Solidsoft Reply, valamint a német arvato aspirál. Minthogy a honi adattárházat majdan működtető IT-szolgáltatót az NMVO fogja kiválasztani, ad absurdum még az is előfordulhat, hogy egy cég hiába tett már lépéseket az itteni struktúra kialakítása terén, olyan kondíciókat kínál a magyar nonprofit szervezetnek (például költségek), amelyek miatt az nem vele, hanem más szolgáltatóval köt majd szerződést. 

 

Forrás: MOSZ Info – Tóth Tamás