A gyógyászati segédeszközök kiadásának alapvető szabályai

A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésével és kiadásával kapcsolatos előírások nagy része hasonló, de a termékek eltérő jellegéből fakadóan vannak lényeges különbségek is. A gyógyszertári munka megkönnyítésének érdekében bejegyzésünkben összeszedtük azokat az előírásokat, melyekkel érdemes tisztában lenni a gyógyászati segédeszközök vényre történő kiadásakor.
 
A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó alapvető rendelési és kiadhatósági szabályokat a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet tartalmazza. A gyártásuk és alkalmazásuk módja alapján a segédeszközöket három nagy csoportra lehet felosztani: sorozatgyártású, adaptív és egyedi méretvétel alapján készült segédeszközök. Mivel az utóbbi két csoportba tartozó eszközöket a gyógyszertárak túlnyomó többsége egyáltalán nem forgalmazza, ezért most csak a sorozatgyártású eszközökre vonatkozó szabályokat tekintjük át.
 
A sorozatgyártású gyógyászati segédeszközöket az orvos ugyanolyan vényen rendeli, mint a gyógyszereket. Egy vényen egyféle eszköz rendelhető, és ugyanúgy 90 napig érvényesek.
A vény alaki kellékei
 
Ahhoz, hogy támogatást lehessen rájuk elszámolni, a gyógyászati segédeszközök vényeinek is rendelkezniük kell az előírások szerinti alaki kellékkel. A rendelet szerint a vénynek tartalmaznia kell:
 
  • az orvos nevét, a munkahelyének vagy rendelőjének címét, telefonszámát
  • egészségügyi vállalkozás esetén a működési engedély számát,
  • az egészségügyi szolgáltató 9 jegyű azonosítóját,
  • a beteg nevét, lakcímét és születési dátumát,
  • támogatott eszközöknél a TAJ-számot és a BNO kódot,
  • közgyógyellátás esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,
  • külföldi betegeknél az ország kódját, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány betű- és számjelét, valamint a beteg külföldi biztosítási/azonosító számát,
  • a rendelés időpontját,
  • a társadalombiztosítási támogatás jogcímét,
  • szakorvosi javaslatra rendelt eszköznél a javaslatot adó orvos bélyegzőjének számát, a javaslat keltét, és a szakorvosi javaslatot adó orvos által végzett ellátást azonosító naplósorszámot,
  • az orvos saját kezű aláírását és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát,
  • a segédeszközt kiváltó személy aláírását.
Érdemes megjegyezni, hogy a gyógyászati segédeszközök mennyiségét minden esetben darabszámban kell megadni, és nem dobozonként vagy csomagolási egységenként. A gyógyszerekkel ellentétben pedig nem előírás, hogy a mennyiséget latinul írja ki az orvos.
 
Emellett az egészségügyi szolgáltató 9 jegyű azonosítóját pro família felírás esetén nem kell feltüntetni. Ha a felíró orvos a jogcímet nem egyértelműen jelölte be, akkor az eszköz csak általános támogatással adható ki. A külföldi betegek ellátásáról egy korábbi bejegyzésünkben már részletesebben írtunk.
 
Javítás a vényen
 
A gyógyszerekkel összehasonlítva a gyógyászati segédeszközök vényeinél több lehetőségünk van a javításra. Mindkét termékcsoport esetében igaz az, hogy a vényen alapvetően csak a felíró orvos javíthat, de míg a gyógyszerek esetében csak a beteg lakcímét és születési idejét pótolhatjuk, addig a segédeszközök esetében a betegre vonatkozó, a fejlécben található adatokat nem csak pótolhatjuk, hanem javíthatjuk is. Ehhez természetes a megfelelő hivatalos okmányokra is szükség van, és a javítást minden esetben alá kell írni és bélyegzővel hitelesíteni kell.
 
Kihordási idő
 
Jelentős eltérés a gyógyszerekhez képest, hogy a gyógyászati segédeszközöknél nem beszélhetünk adagolásról, így az egy hónapra elegendő mennyiséget sem lehet kiszámolni. Adagolás helyett az eszközöknél a kihordási időre kell figyelnünk. A rendelet szerint a kihordási idő az az időtartam, amelyre meghatározott mennyiségű gyógyászati segédeszköz támogatással rendelhető.
 
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OEP minden egyes támogatott eszköz esetében pontosan meghatározza, hogy mennyi idő alatt mennyi eszközt lehet egy beteg részére támogatással kiváltani. Ennél többet csak támogatás nélkül lehet vásárolni, kivéve, ha a beteg állapotában olyan változás áll be, amely ezt szükségessé teszi.
 
Ilyen ok lehet, ha a beteg állapota jelentősen javul vagy romlik, ha másik testrész kezelésére is szükség van, vagy gyerekek esetében előfordulhat, hogy kinövik az adott eszközt. A vényen a felíró orvosnak jelölnie kell az adott testrészt vagy oldalt.
 
A rendelésnél a beteg a vény hátoldalán írásban nyilatkozik arról, hogy a részére a kihordási időn belül azonos rendeltetésű gyógyászati segédeszközt társadalombiztosítási támogatással nem váltottak ki. Fontos tudni, hogy a gyógyszertárak akkor is elszámolhatják ezeket a vényeket, ha a beteg nyilatkozata hiányzik.
 
A segédeszközök helyettesíthetősége
 
Azonos rendeltetésű eszközcsoporton belül az egymással funkcionálisan egyenértékű segédeszközök egymással helyettesíthetőek. Ugyanúgy, mint a gyógyszereknél, az expediálás során a gyógyszerésznek itt is fel kell hívnia a beteg figyelmét a helyettesíthetőségre.
 
Helyettesítésnél a kiadott segédeszközhöz nyújtott támogatási összeg nem lehet több az orvos által eredetileg rendelt eszköz támogatási összegénél, illetve a kiadott mennyiség nem haladhatja meg a kiadott eszköz kihordási idejére meghatározott mennyiséget.
 
A közgyógyellátással rendelt eszközt csak olyan másik eszközzel lehet helyettesíteni, melynek az ára azonos, vagy alacsonyabb az eredetileg rendelt eszközénél. Ha ez nem lehetséges, akkor az eszközt közgyógyellátás jogcímen nem lehet kiadni.
 
A gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos alapvető információkat az OEP a saját honlapján is közzéteszi egy nagyon jól használható jegyzékben. Ez az Online segédeszköz Jegyzék (SEJK), mely bárki számára ingyenesen használható, és a támogatási adatok mellett termékleírásokat és képeket is tartalmaz.
 
Forrás: www.hgysz.hu - blogbejegyzés
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább