Támogatott készítmények árképzése a gyógyszertárban

Nemrégiben kérdésként merült fel gyógyszerészek körében egy szakmai fórumon, hogy a gyógyszertárban pontosan milyen jogszabály alapján és hogyan lehet a támogatott és a nem támogatott készítmények árát meghatározni. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy a különböző termékcsoportok támogatással és támogatás nélküli expediálásnál pontosan milyen rendelkezéseknek is kell eleget tennünk.
 
A gyógyszerek árképzésére vonatkozó rendelkezések
 
Az árképzés szempontjából a gyógyszereket alapvetően két csoportra oszthatjuk. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek árát jogszabály határozza meg, minden más készítmény azonban szabadáras. Erről a gyógyszergazdaságossági törvény 35. § (1) bekezdése rendelkezik, mely szerint a gyógyszertár a kiszolgálás során az OEP által elfogadott kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat nem köthet ki, a megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól pedig sem közvetlenül, sem közvetett módon nem térhet el.
 
Figyeljünk arra, hogy teljesen mindegy, hogy az adott gyógyszert támogatással, vagy anélkül adjuk ki, ha már támogatással is rendelhető, akkor mindenképpen hatósági ára van. A támogatott gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi árrését az 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet előírása szerint jelenleg a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kiskereskedelmi árrését az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
 
 
Ahogy az a táblázat adataiból is látszik, a gyógyszertárak által támogatással forgalmazott gyógyszerek árrése maximalizált, és igen erősen degresszív, ami jól látható az alábbi ábrán is:
 
 
A gyógyászati segédeszközök árképzésére vonatkozó rendelkezések
 
A gyógyászati segédeszközök árképzését szintén a gyógyszergazdaságossági törvény határozza meg, méghozzá a 35. § (2) bekezdésében. A törvény szerint a gyógyászati segédeszköz forgalmazója a támogatással történő kiadás során az OEP által a segédeszköz támogatásba történő befogadása során megállapított ártól nem térhet el.
 
A lényeges különbség a gyógyászati segédeszközöknél a gyógyszerekhez képest, hogy a hatósági árat csak a támogatással történő kiadás esetén kell alkalmazni, nem pedig minden expediálásnál. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a gyógyászati segédeszköznek más ára lehet attól függően, hogy támogatással, vagy támogatás nélkül történik az eladása.
További érdekesség még, hogy a gyógyszergazdaságossági törvény elvileg engedélyezi, hogy egyes segédeszköz csoportok esetében a forgalmazó a támogatotti árnál akár 5%-kal magasabb áron is értékesítse a termékeket. Ez azonban egyelőre csak elvi lehetőség, mert azoknak az eszközöknek a körét, ahol ezt a szabályt alkalmazni lehetne, egy miniszteri rendeletnek kellene meghatároznia, ami azonban a mai napig nem jelent meg.
 
A tápszerek árképzésére vonatkozó rendelkezések 
 
Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek forgalmazását a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet, míg a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekét a 24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet szabályozza. Mindkét jogszabály úgy rendelkezik, hogy a tápszerek támogatással történő kiadása során a gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
 
A rendelkezések értelmében a segédeszközökhöz hasonlóan a tápszereknél is csak a támogatással történő kiadásnál kell alkalmazni az OEP által megállapított és közzétett árat, minden más esetben az ár szabadon meghatározható.
 
Forrás: www.hgysz.hu  - blogbejegyzés
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább